Oké, szóval tegnap pont a legizgalmasabb résznél hagytam abba, nem? Már amennyiben ezek a szösszenetek izgalmasak lehetnek. Mert most jön az a rész, ahol elárulom, hogy hogyan jutottam el onnan, hogy "hééé ezek ugyanúgy néznek ki" oda, hogy legszívesebben mindegyiket megölelgetném és nem tudok róluk nem csillogó szemekkel meg becéző szavakkal beszélni.

Well, elég gyorsan megtaláltam a Boy In Luv dance practice-hez "tartozó" videóklipet és nagy vagányan elhatároztam, hogy én most beazonosítom ki kicsoda. Először is, segítségül hívtam öreg barátomat, a guglit és rátaláltam g-portálos BTS rajongói oldalakra. Szerintem utoljára 11 évesen a Fall Out Boy tagjait azonosítottam be utoljára így, de valahol el kell kezdeni. Ezen a csodás és nagyon informatív lapon mind a hét fiúról volt egy-egy kép, ilyen alapvető információk, mint hogy mi a nevük és a becenevük és szerepük a csapatban (SZEREP? gec? ezek mik? Leader? heh? Maknae? HEH? Visual?) illetve olyan érdekességek, mint a vércsoportjuk és a kedvenc ételük. Mindez nagyon sokat segített abban, hogy legalább 2 percet nevessek Rap Monster nevén (tudom, hogy nehéz elhinni, de simán el lehet oda jutni, hogy mindenféle irónia nélkül mondod ki ezt a nevet), vagy hogy az egyiknek az a beceneve, hogy Pink Princess, egy srácot kajakra Suga névvel sikerült ellátni, és hogy van egy gyermek, aki fiatalabb nálam. Ez amúgy tök jó volt, de ránéztem arra az egy-egy kitett képre, összehasonlítottam a klipben látottakkal és szerintem talán Rap Mont ha sikerült beazonosítanom. Jó semmi baj, a google még mindig a barátunk, nagy okosan beírtam, hogy BTS boy in luv who's who. És lássatok csodát, léteznek oldalak olyan gyökereknek, mint én, találtam is egy helyet, ahol kb. minden klipből kivágtak egy-egy képet az emberkékről és így nagyjából be lehetett őket azonosítani. És igen, ezzel valamivel közelebb kerültem a célomhoz, csakhogy a legtöbben full különbözően néztek ki a videókban, vagy csak egy-egy klipben nagyon hasonlítottak egymásra és így csak még nagyobb lett a fejemben a káosz.

Oké, ki vagyok én, hogy csak így feladjak dolgokat? Akkor is meg fogom őket különböztetni, ha beleszakadok! Nagy drámára nem kell számítanotok, de sikerült elérnem megalázásország legalját akkor, amikor megnyitottam a tagok - jézus de nehéz ezt leírni - starity profilját. Jó, oké, kétségbeesett voltam, jó? Szóval a srácok starity profilja még rengeteg izgalmas "információval" látott el, csak már akkor gyanítottam, hogy ezek olyan szintű infók lehetnek, mint amikor a One Directionről olyanokat írnak, hogy Louis szereti az olyan lányokat, akik répát esznek, Liam meg fél a kanalaktól. Na, ennyi random információ és megnézett videó után úgy éreztem, lassan jó lenne első kedvencet választanom.

Első kedvencnek hívom mert visszautasítom, hogy egyetlen kedvenc tagot kelljen csak kiemelnem, azzal meg pláne nem fárasztanálak titeket, hogy olyan szakzsargont használjak, mint a bias és bias wrecker (ugyanitt megfontolandó lenne egy k-pop kezdőknek poszt, hogy ne kelljen olyan kínos kereséseken keresztülmennetek, mint nekem kellett). És most hirtelen rájöttem, hogy el sem fogom árulni, ki volt az, mert mm... lesz egy külön poszt csak arról, kit miért szeretek Örvendjetek, vagy sírjatok, csak rajtatok múlik. Lényeg a lényeg, beleszerettem a BTS jópár koreográfiájába és ezáltal a dalokba is: Ott volt az I Need U, aminek a videója egyszerűen gyönyörű, és így sokadszorra már jobban értékelem, mint először tettem, aztán a Boy In Luv, amit ma már sokszor emlegettem, de fontos szerepet játszott a történetben, és szépen lassan előtérbe került a Dope is, aminek a koreoját és a videóját is egyszerűen imádom, és akkor még nem említettem a War Of Hormone-t, ami valamilyen szempontból fontos szerepet kapott, de erről majd később.




Szóval oké, hallgattam a zenét, néztem a videókat, elájultam a táncoktól, de ez elég lett volna, hogy most már egy percet se bírjak ki anélkül, hogy megemlítsem valahogy a k-popot? Valószínűleg nem, sőt, szinte biztos vagyok benne. Na hát ugye interjúk, mint olyanok. Vagyis az ilyen talk show jellegű dolgok. És az egyéb random videók, amikben a világ legszórakoztatóbb játékait játszák, táncolnak, énekelnek, alszanak vagy csak úgy... esznek. IDK, elsőre furcsára tűnhet, hogy azt nézem tök nyugodtan fél óráig, ahogy egy koreai fiú zabál, de egyébként meglepően szórakoztató. Főleg ezek a kihívásaik meg challenge-k, amik alapján elég sok mindent megtudhatunk róluk, iszonyatosan szórakoztatóak, ötletesek, és konkrétan néha a földön fetrengek a röhögéstől miattuk. Már nem emlékszem, mi volt az első ilyen videó, amit megnéztem, talán EZ, ahol három tag sírja el bánatát egy dal tetején, de az egész annyira random, hogy egyből több ilyenre volt szükségem. Aztán újabb mérföldkőt jelentett EZ a videó, ahol a fiúk a jó öreg mutogatósdi kicsit felpörgetett verzióját játszák, és hát eszméletlen pillanatok vannak, az utolsó fél perc pedig külön közel áll a szívemhez, mert.. na.. sportok (különösen egy. ahhh itt kezdtem el szenvedni teljesen). De most nem fogok itt belinkelni minden videót, össze sem merem számolni, mennyi ilyet végignéztem már, érdemes ezeknek esélyt adni siralmasan haláliak. Valahogy így keveredtem bele az egész BTS bizniszbe, most már meg a csapból is ők folynak nálam, tele van képekkel a telefonom és a gépem, és a youtube videóik nézettségét sem eggyel növeltem az elmúlt két hétben.




Na de! ki vagyok én, hogy hét új kedvencnél megálljak, neeem, nekem tovább kellett rontanom az életem további 11-gyel (+3 és ez egyre csak növekszik). Következő áldozatom a GOT7 volt, akikhez eleinte mindig csak úgy jutottam el, hogy a sok BTS hallgatás közben kidobta egy-egy videójukat a youtube. Én meg szeretek kísérletezgetni, meg hát az If You Do dalt alapból is menőnek tartottam. Aztán egyszer-kétszer-sokszor rákattintottam a Just Rightra és utálom itt leírni, de egyből imádtam. Na most ha még soha nem láttatok egyetlen k-pop videót sem és vannak előítéleteitek, akkor kérlek titeket ne a just right legyen az első, amit megnéztek, mert könnyű rámondani, hogy ebben minden benne van, amit soha nem szeretnétek többé látni. DE! mindenki tudja (vagy legalábbis sokan), hogy i have a weak spot called BABY BOYS, azaz imádom a kisfiús fiúkat. És lenyűgöz, hogy azok a srácok, akik az if you do-ban szexik, itt úgy néznek ki, mint az ovisok, és mindkét stílus kegyetlenül jól áll nekik (like... literally mindenkinek. Még annak is, akiből nem néztem volna ki). És ez a Just Right egyszerűen annyira édes. Viszont csak a videó nem lett volna elég ahhoz, hogy olthatatlan vágyat érezzek az elkerülhetetlen gugli-csatákhoz, nem, ehhez kellett EZ a dance practice videó. Mert ennél cukibbat én még a világon nem láttam. Mármint komolyan, ez a négy perc engem bármikor felvidít. Maradjunk annyiban, hogy ezek után muszáj volt kiderítenem két srácról, hogy kicsodák, és ha már itt tartottam, lenyomoztam az egész csapatot. Már ügyesebb voltam, mint először, egyből segítségül hívtam a videós who1s who-kat, és így valamiért sokkal korábban sikerült megkülönböztetnem a tagokat egymástól. Jó, ebben lehet, hogy az is segített, hogy hárman a csapatból, Bambam, Mark és Jackson nem koreaiak (és emberibb nevük/becenevük van). Igazából itt is elkezdtem videókat és interjúkat nézni, olyan simán végigpörgettem egymás után három 40 perces interjút, hogy azt rossz volt nézni, és így a szerelem instant volt a GOT7-nel is. Az egyik kiemelendő videó volt a GOT7 történelemben EZ, ahol egyesek a hófehérkét játszák el csodálatos beleéléssel, öröm nézni. Jaj és muszáj megemlítenem, hogy elképesztő mennyiségű GOT7 kép került fel a gépemre. Egyszerűen ezek a gyermekek annyira fotogének, nem lehet velük mit kezdeni. És azt is szeretném megemlíteni, ha már itt tartunk, hogy napok óta a fiúk saját kis miniyoutubeshowját, a Real Got7-t nézem, és ez egyáltalán nem segített az ügyemen, hogy kedvencet válasszak közülük, mert lassan (igazából nagyon gyorsan) már ott tartok, hogy mind a hetüket túlságosan szeretem. Mármint komolyan, annyira csodálatos emberek. És olyan viccesek. Hajnalban is néha olyan hangosan nevettem miattuk itthon, hogy a ház másik végében élő szüleim felébredtek rá. Ugyanitt, már ezt a kedvenceimről szóló következő részben úgyis kifejtem majd: a girl group dancekben mind a BTS, mind a GOT7 produkált már gyönyörű dolgokat.




A BIGBANGgel kicsit több dolgom volt, vagy legalábbis talán egy picivel hosszabb időbe telt, hogy igazán megszeressem, bár ennek valószínűleg ahhoz is köze volt, hogy túl sok megnézetlen BTS és GOT7 videó várt még rám, így nem volt rá szükségem, hogy utánuk járjak. Végül mégis megtettem és milyen jól tettem! Említettem, hogy a Bang Bang Bang már elsőre is nagyon bejövős volt, sokat is hallgattam relatíve, aztán megtaláltam hozzá a dance practice-t is, és ez nagyban előrelendítette érdeklődésemet. De az igazi választóvizet nem ez jelentette, hanem egy élő fellépés egy ilyen zenei díjátadó történeten, egészen pontosan EZ. Kisregényeket tudnék arról írni, mennyire tökéletes ez az egész. Először is imádom az energiáikat: nagyon szeretek koncertekre járni és különböző előadók koncertfelvételeit nézegetni, de még így is meglepett, hogy ez az öt srác mennyi energiát képes felszabadítani a színpadon, egyszerűen minden mozdulatukon érződik, hogy mennyire fontos nekik ez az egész, hogy azért állnak színpadra, hogy átadhassanak valamit, és ez egy egészen varázslatos dolog. Konkrétan számítógép előtt ülve is táncolni támad kedvem. Aztán imádom benne a koreográfiákat, azt, hogy három kedvenc dalomat adják elő, az outfiteket, úrég, G-Dragon pink szőrös kabátja engem konkrétan levett a lábamról. Ránézel arra a darabra és biztos vagy benne, hogy nincs ember a földön, aki ezt hordani tudná, és akkor jön ez a srác, és idk kibaszott jól néz ki benne? És meg sem fordul a fejemben, hogy nevetséges lenne. Szóval ja, ez a fellépés a mindenem, és ennek segítségével jutottam el a bigbanghez. Azóta persze milliónyi hülye videót és interjút megnéztem, és furcsa módon itt is mindenkit megszerettem, és ha BIGBANG, akkor muszáj azt is megemlítenem, hogy végtelenül tisztelem is mind az ötüket. Elég epikus sztori, amit leraktak az asztalra, és mégis annyira tiszta emberek, én ezt nem is hiszem el. De emellett meg komplett idióták is, konkrétan hangosan szoktam visítani egy-egy megszólalásuktól, de hát ez már megszokottá vált az elmúlt két hétben.




Nem mondom azt, hogy itt teljesen megállt az élet, de maradjunk abban, hogy a BTS, a GOT7 és a BIGBANG életem Bermuda-háromszöge. Viszont! Ha már itt vagyok, gyorsan megemlítem, hogy nagyon szeretem még az EXO zenéjét és egyre jobban vonzanak maguk a fiúk is (csak félek a sok drámától... egy zayn elég volt nekem, az EXO meg már alapból három Zaynen túlvan). De az biztos, hogy az EXO egyszerűen remek rádiópopban utazik, konkrétan minden daluk már első hallgatás után belement a fejembe, és a koreoik is eléggé adják. Illetve pár interjú után megállapítottam, hogy nagyon tündéri emberek is, és lassan már mind a tizenkettejüket/tizüket/kilencüket meg tudom különböztetni. Külön kedvencem Lay, akinek a könyvébe is beleolvastam már, és lenyűgözött két oldal után is. Meg hát ENNEK a videónak ki tudna ellenállni? De Chent, Sehunt, D.O.-t, Chanyeolt és Baekhyunt is nagyon szeretem, meg vérzik a szívem Taoért, Krisért és Luhanért, akik mind nagyon tündérnek néztek ki. Aztán vannak még dalok, amiket megszerettem az elmúlt időszakban, de a fandomban még nem mélyültem el, ilyen pl. a Bad az Infinite-től, de hogy egy kicsit a női vonalat is erősítsem, jópár 2NE1 dal is megtetszett, CL Hello Bitches-e pedig a himnuszom, komolyan. A legbűnösebb élvezetem pedig az Ice Cream Cake címre hallgató dal, mert az I scream, you scream give me that give me that ice cream sor túl zseniális erre a világra.

Remélem alig várjátok a következő részt, ahol részletesen fogok ömlengeni vagy... tizenkilenc fiúról. Nagyon izgalmas lesz. Komolyan. Fúú. Elképesztő.

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK